Kezdem már idebent megtanulni, hogy jobb a legrosszabbra számítani, mert akkor ha nem a legrosszabb jön össze, akkor az milyen jó érzés!
Rég nem jelentkeztem, mert elmentünk táborba múlt hét pénteken ! Ki az erdőre, az oxigéndús fenyveserdőbe sok sok kedves fiatal társaságában! Kár, hogy nem tudok fotókat csatolni, de nagyon vicces volt, ahogy a kis tűzoltó autót megpakolták mindenféle finom ennivalóval és feldöcögtünk vele az erdészházhoz. Jól megrázott, de ezt meg kell szokni, mert még sokat akarok majd az erdőre menni! Persze mi nem csak lazsálni mentünk, hanem kokojzát szedni is...le is léptünk délután anyuval és elmentünk a sűrű erdőbe, hogy a 3 literes kannát tele szedjük kokojzával. Céltudatos egy familía leszünk, mert a dörögő ég és csepergő eső sem rettentett el minket a cél elérésétől, így ha kicsit megázva és jó fájós derékkal is, de megszedtük ketten a kannát! Tiszta szerencse, hogy csak 3 literest vittünk magukkal :)
Aztán ezzel nincs vége a bulinak, meg is kell pucolni a belehullott levelektől...az sajnos több időbe telt, mint maga a leszedése :) De kellemes eszmecsere között, pihenve pucoltuk a zsákmányt a táborban, jól elbeszélgettünk anyu barátnőivel és ismerőseivel. Már azoknak mind van kisbabájuk, ott is voltak ők is, ők már gagyognak és mászkálnak, de volt ott még egy pocaklakó, tehát lesz akivel játszodnom ha kibújtam és nőttem akkorára, hogy mehetek a most épülő napközibe.
Aztán estére fincsi bográcsos babgulyást főzött a csapat. Nekem kicsit sósra sikerült, de mivel az ebéd elmaradt, senki nem húzta a száját, hanem örült, hogy jut neki is.
Sötétedés után indultunk el haza, a tűzoltó autóval, ha fiú leszek, egyszer megkérem, hogy vezethessem, mert nagyon tetszett a kék villógó a tetején! Kicsit elkeseredtünk, mert mire hazaértünk, a 3 literes kanna már csak félig volt kokojzával, addig rázott lefelé az autó..
Szombaton disznóvágást volt otthon, szerencsére a disznó visítását nem hallottuk kora hajnalban, de reggel erőssen nem tetszett nekünk a házban terjengő szagok tömkelege, így gyorsan el is húztunk otthonról újra ki a friss levegőre, az erdőre. A mai cél is a 3 literes kanna megszedése volt. Ma túlteljesítettük magunkat, alig 1 óra alatt színültig szedtük a kannát! Olyan helyre bukkantunk, hogy anyu azt sem tudta, melyik bokorhoz hajoljon a szedővel! Még róka gombát is találtunk, szóval nagyon szerencsés napunk volt! Addig még nem is sejtettük, hogy ma még ennél nagyobb öröm is fog érni!
Nem is maradtunk sokáig a táborban, jöttünk haza amint lehetett, hogy még lekvárt főzzünk a két napi zsákmányból. Hadd ne mondjam, hogy közel 2 órán keresztül pucoltuk újra a kokojzát...hát anyu kezei és körmei olyan feketék lettek, hogy szinte sírva fakadt. Ilyen a kokojza! Pucolás közben még a méhek is kirajoztak nagypapa egyik kaptárjából, ott keringett több ezer méhecske a fejünk felett, de egy sem bántott minket. Ott voltak az apu felőli unokatesóim is, de szerencsére őket sem bántották.
A délutáni órákban beindult anyu nyomozó ösztöne, sejtett már valamit, hogy apu titkol előlünk valamit...csak egy telefonjába került és megtudta, hogy apu nem is vonattal jön, hanem egy ismerőssel, autóval és még ma estére hazaérkezik!! Persze ezt nem tőle tudtuk meg, hanem anyu csellel kiszedte egy néniből :) Nem akarta, hogy halálra aggódjuk magunkat, hogy autóval tesz meg 23 óra utat, alvás nélkül. Annyira megörültünk, hogy anyu sebességbe tette magát és amit vasárnapra tervezett, azt gyorsan szombat délután elintézte, ledolgozta, hogy a vasárnap szabad legyen. Megfőztük a zsákmányt, lett 9 kis üveg lekvár. Jól fog jönni a télen, mert ahogy hallom, nagyon nehéz idők jönnek! Még a pityókát is leverte a ragya..szóval én ha lehet, tejen fogok élni egy darabig!
Este 8 körül megérkezett apu is, második dolga az volt, hogy anyu után engem is megpuszilgatott! Azóta is folyton simogat és beszélget velem :) Olyan jó, hogy végre újra együtt vagyunk! Vasárnap egész délután jártuk a rokonságot és barátokat, vittük a meghívót anyuék esküvőjére, ez is kinyúlt este 11-ig.
Hétfőn el is mentünk egy jó távoli városba, egész nap jöttünk mentünk, anyuék sok mindent vettek, szalagparkettát, menyasszonyi cipőt, vőlegény cipőt, inget..függönyt...jól kidöglöttek! Még szerencse én itt a jó kényelmes kis kuckómban cipeltetem magam..le is ült anyu 1-2 extrém helyen az üzletekben :) Na de a sok fáradtságot minden este azzal enyhíti apu, hogy bekenegeti a lakásom külsejét egy speciális olajjal, hogy a falak ne repedjenek szét... még utánam kellhet más babának is és anyu is még szeretné szépen karban tartani, amennyire lehet..na de lehet, hogy áthúzom a terveit :)
