A 14. hetem végét nagyon aktívan töltöttük. Jelentem, nyár volt a hétvégén! Végre éreztem én is, mi az a "nyári meleg" ,ami után anyu olyan régóta sóvárog! De nem tartott sokáig, csak egy fél délután :) de azalatt kiélveztük, fűnyírás közben napoztunk egy keveset! Délután párnákat készítettünk a hálószobába, majd anyu gyerekkori játszótársával beszélgettünk jó sokat, aki olyan ritkán lát és akivel olyan jó volt felemlegetni anyu gyerekkorát, a bújócskákat, a hétkövezéseket és a sok csínytevést.
Vasárnap végre azt is megtudtam, mi az a fenyveserdő, milyen ízű a kokojza és az erdei szamóca, medvegomba, rókagomba, galambgomba! Nem tudom mit evett anyu, hogy annyi energiája volt, de egész délután cipelt a hasába fel a hegyre, le a völgybe. Az eső is eleredt, de őt az sem érdekelte, csak szedte és szedte a kokojzát,lett is belőle 3 kis üveg lekvár :) Velünk voltak Danika és Márk is, a kedvenc unokatesóim. Nagy kincs a kamra polcán az ilyen lekvár! Gyűjti is anyu ezerrel, látszik, már kezdtek tombolni benne a "családanya" ösztönök, folyton azon jár az agya, mikor lesz már saját konyhája és tele kamrája télire eltett kinccsel teli üvegekkel.
Apu is hazaér hamarosan, már kevesebb, mint 144 óra van addig, 6-ot kell aludni, és ha Szűzanya megsegíti, végre velünk lesz! nagyot fog nézni, hogy már mekkorára növesztettem anyu hasát! Már jó pár olyan tippet hallottam innen bentről, hogy fiúcska vagyok! Már anyu is kezdi ezt érezni, hallom én a gondolatait! De csak találgassatok, addig izgi az egész!
Dédi szerint anyunak takargatnia kellene engem még egy ideig... hadd el dédi, mert kibújok innen és akkor megkérdezlek, hogy miért mondtál ilyent? Talán mert a te lánykorodban, ezelőtt ezerakárhány évvel, még így "illett"! Na de elnézzük neked, mert éltes korú néniknél még a "mit mond a szomszéd???" félelem erőssen él...
A héten már elkezdtük taposni a 15. terhességi hetet, szerencsére anyu még várandosságnak érzi és nem terhességnek, na de majd ez változni fog, teszek róla!
Addig is folyton csak szervez és szervez, olyan hosszú listát írt a tennivalóiról, hogy se eleje se vége! Még se cipője, se ékszere, se melltartója, se virágok, se hintó..sok minden nincs még elintézve..na de jusson apunak is valami az izgalomból, így szépen hazavárjuk jó pár dologgal .)