Nem is tudjunk, örülnünk kellen-e, hogy Csík környékén nincs az idén nyár. inkább tavasz..minden nyugatabbra élő kedves ismerőseinket (mert nekem is van már sok kedves néni és bácsi ismerősöm!) a 37 fokos meleg kínozza...anyu pedig örül, ha munka után 10 percig süttetheti magát a hintán! Tegnap is csak ennyi jutott, mert elbújt a napocska és olyan zuhé lett, hogy megint nem kellett sem gyepet, sem a tujákat megöntözni!
A hét elején nagynénémmel (három lesz összesen, de ő anyu tesója!) és Danika unokatesómmal elmentünk négyesben a piacra és bevásároltunk a meggyből! Aztán nagymama (anyu anyuja :) jaj de vicces) és Marika nagynéni (jaj de fura így mondani) és anyuka nekifogtak azt a rengeteg meggyet lekvárnak és kompótnak eltenni. Anyu imádja a meggykompótot, a heti adagja, főleg télen, 2-3 literes üveg...lett is 28 db literes üveggel !
Aztán egyik este hosszabb útra indultunk, meglátogattuk anyu egyik nagyon rég nem látott és nagyon kedves barátnőjét, aki 3 faluval odébb lakik, de ritkán van itthon, anyu nagy bánatára. A néni nagyon szép körmöket csinált anyunak a kezén és a lábán is, nem fogjátok kitalálni, milyen színűt...na vajon? hát...lilát :) és kis virágokat is tett rá kövekből! de sajnos reggelente még olyan hűvös van (mit nem adna ezért más), hogy nem lehet ám nyitott cipőbe dolgozni menni, így csak a kezein látszódnak anyu szép körmei. Elmondtuk neki is, hogy itt lakok anyuban már egy ideje! örült nekem nagyon, de sajnos neki még nincs pocaklakója és kicsit sírt is! úgy megvigasztaltam volna, de még sokáig itt kell élnem anyu hasába, hogy nőjek nagyra, én még nem tudok másokat vigasztalni, de anyu megpróbálta helyettem is. Hazafele olyan köd volt végig, hogy anyunak halálfélelme volt, az autó elejét sem látta a ködtől, alig mert 20-30-cal menni, de szerencsésen hazaértünk és óracsörgésig iszonyat jót aludtunk Macikával együtt.
Apuról is minden nap hírt kapunk, szegény 37 fok melegben dolgozik egész nap. Sajnáljuk anyuval, hogy ilyen nehéz neki ott távol, de értünk kibírja szívesen (hallottam, mikor mondta anyunak telefonon). Na de kiszámoltuk, még 8 munkanapja van ott kint, aztán jöhet haza hozzánk, elveszi anyut feleségül, engem meg gyerekéül, aztán meg elmegyünk hármasban egy tengerpartra, ahol végre csak hárman lehetünk! De előtte még jön sok sok vendég, akik nagyon szeretik valamiért anyut vagy aput, mindenki folyton erről beszél és azon izgul, hogy minden rendben lesz-e. Szerencsére anyu nem idegeskedik (remélem nem is fog!) és még ő nyugtatgatja a dédiket, nagymamákat és nagynéniket, hogy minden rendben lesz! Remélem, hogy fogunk menni kirándulni a sok bácsival és nénivel,amíg itt lesznek! Mert bizony sokan hamarabb érkeznek és még maradnak is pár napot a nagy dínom dánom után, a szüleim pedig szeretnének mindenkivel eleget foglalkozni, nehogy bárki is megsértődjön !
Ma láttunk webkamerán egy anyuénál jóval nagyobb pocit (a személyiségi jogok védelme miatt neveket nem merek mondani :) ), na majd ha eljönnek végre Erdélybe, akkor , összeérintik a pocijukat, mert babákkal én is jobban szeretek társalogni, mint folyton a felnőtteket hallgatni.
Ja, még egy hír. Van szobamérleg! legalábbis így hívja anyu azt a lapos valamit, amire mostanában rá áll és bámul lefelé, hogy mennyit is mutat?
Rólam pedig azt olvasta, hogy mostanra már belepisilek a hasába, mivel iszom a magzatvízből..bocsi, azt hittem, titokban maradhat...de hát nincs bili idebent! Többet nem árulok el magamról egyelőre!
